A training utolsó napja vegyes érzéseket keltett bennem. Egyrészt szomorú voltam hogy véget ér, mert megkedveltem a többi önkéntest és jól esett egy kis környezetváltozás, másrészt izgatott voltam, és vártam hogy ismét a Folkhögskolában legyünk, mert kezdtek hiányozni az ottani társak.
Az utolsó nap beszámoltunk egymásnak a múzeumban szerzett élményeinkről, és reflektálhattunk a városban szerzett élményekre is. Lehetőségünk volt elbúcsúzni egymástól, és lekerekíteni az együtt töltött pár napot. Emlékül mindenki kapott egy ESC-s esőkabátot és pólót, ami hasznos ajándéknak bizonyult.
Este közösen megnéztük a naplementét ami gyönyörű volt, utána pedig megvacsoráztunk. Jól esett kimozdulni kicsit, észre sem vettem mennyire hiányzott már a városi élet. Gyalog tértünk vissza a szállásunkra, amit nem bántunk, mert a város valóban gyönyörű volt.
Az On-arrival traininget követően lehetőségünk volt részt venni egy találkozón fogadó szervezetünkkel, a PeaceWorks Swedennel. Ebben az évben négyen végzünk önkéntes munkát az országban rajtuk keresztül, így a pénteki napot mind együtt töltöttük.
Az utolsó nap beszámoltunk egymásnak a múzeumban szerzett élményeinkről, és reflektálhattunk a városban szerzett élményekre is. Lehetőségünk volt elbúcsúzni egymástól, és lekerekíteni az együtt töltött pár napot. Emlékül mindenki kapott egy ESC-s esőkabátot és pólót, ami hasznos ajándéknak bizonyult.
Este közösen megnéztük a naplementét ami gyönyörű volt, utána pedig megvacsoráztunk. Jól esett kimozdulni kicsit, észre sem vettem mennyire hiányzott már a városi élet. Gyalog tértünk vissza a szállásunkra, amit nem bántunk, mert a város valóban gyönyörű volt.
Az On-arrival traininget követően lehetőségünk volt részt venni egy találkozón fogadó szervezetünkkel, a PeaceWorks Swedennel. Ebben az évben négyen végzünk önkéntes munkát az országban rajtuk keresztül, így a pénteki napot mind együtt töltöttük.
Megismerkedhettünk a szervezet munkájával és a korábbi ESC önkéntesekkel kapcsolatos tapasztalataikkal. Sok fontos információra, érdekességre hívták fel a figyelmünket Svédországgal és az önkéntességgel kapcsolatban, valamint lehetőség volt megvitatni a kérdéses pontokat is. Sok ötletet, inspirációt nyújtottak a saját projektek megvalósításához is, amelynek köszönhetően nekünk is sikerült ihletet merítenünk. Tetszett az, hogy mivel kevesen voltunk, ezért volt lehetőség rá, hogy a találkozó személyes hangvételű legyen. Nagyon tetszett a PeaceWorks irodája is, mert nagyon modern és barátságos volt. Ezután a nap után már sokkal magabiztosabbnak éreztem magam azzal kapcsolatban, hogy hogyan is képzeljem el ezt az évet, és hogy mennyi mindent ki lehet hozni belőle.
Miután végeztünk, kezdetét vette a pihenés. Úgy éreztem a sok élmény után szükségem van egy kis egyedüllétre, így sétálni indultam Stockholmban, felkeresve a kedvenc helyeimet, amelyekhez kedves emlékek kötnek. Ellátogattam a Fotografiska múzeumba, ami mindig remek feltöltődést jelent számomra. A múzeum előtt kicsit megpihentem egy padon, és bámultam a hullámokat. Jó volt egy kicsit elgondolkozni a sok élményről, benyomásról, és hogy hová is tart jelenleg az élet. De nem töltöttem az egész estét filozofálással, a többiek -akik a tréning után szintén Stockholmban maradtak a hétvégére- már vártak. Megvacsoráztunk, utána pedig úgy döntöttünk belevetjük magunkat a Stockholmi éjszakába. Nagyon jól éreztem magam, jót buliztunk a többi önkéntessel. Régen nem táncoltam már, és sajnos Mullsjöben sincs sok lehetőségem, úgyhogy nagyra értékeltem az alkalmat.
Másnap a két német önkéntessel töltöttem a nap nagy részét, akik szintén a PeaceWorks-höz tartoznak. Ráérősen megreggeliztünk egy hangulatos pékségben, majd a rossz időre való tekintettel meglátogattuk a Historiska múzeumot, ami nagyon érdekes volt. A hétvége hátralevő részét egy svéd barátomnál töltöttem, aki Stockholm közelében lakik. Jó volt újra látni, és jól esett kicsit kiszakadni az "önkéntes üzemmódból" és a kolis életformából. A hétvége után feltöltődve értem vissza Mullsjöbe.
Puss och kram,
Zita
Miután végeztünk, kezdetét vette a pihenés. Úgy éreztem a sok élmény után szükségem van egy kis egyedüllétre, így sétálni indultam Stockholmban, felkeresve a kedvenc helyeimet, amelyekhez kedves emlékek kötnek. Ellátogattam a Fotografiska múzeumba, ami mindig remek feltöltődést jelent számomra. A múzeum előtt kicsit megpihentem egy padon, és bámultam a hullámokat. Jó volt egy kicsit elgondolkozni a sok élményről, benyomásról, és hogy hová is tart jelenleg az élet. De nem töltöttem az egész estét filozofálással, a többiek -akik a tréning után szintén Stockholmban maradtak a hétvégére- már vártak. Megvacsoráztunk, utána pedig úgy döntöttünk belevetjük magunkat a Stockholmi éjszakába. Nagyon jól éreztem magam, jót buliztunk a többi önkéntessel. Régen nem táncoltam már, és sajnos Mullsjöben sincs sok lehetőségem, úgyhogy nagyra értékeltem az alkalmat.
Másnap a két német önkéntessel töltöttem a nap nagy részét, akik szintén a PeaceWorks-höz tartoznak. Ráérősen megreggeliztünk egy hangulatos pékségben, majd a rossz időre való tekintettel meglátogattuk a Historiska múzeumot, ami nagyon érdekes volt. A hétvége hátralevő részét egy svéd barátomnál töltöttem, aki Stockholm közelében lakik. Jó volt újra látni, és jól esett kicsit kiszakadni az "önkéntes üzemmódból" és a kolis életformából. A hétvége után feltöltődve értem vissza Mullsjöbe.
Puss och kram,
Zita
Nincsenek megjegyzések
Megjegyzés küldése