Farsang a Folkhögskolában

Auréllal februárban nagy fába vágtuk a fejszénket, úgy döntöttünk megpróbáljuk megmutatni a Mullsjöi közösségnek milyen a magyar farsang. Az előkészületeket már idejében megkezdtük, Aurél színes plakátot készített, amit minden lehetséges felületre kitettünk, és ahol tudtuk, reklámoztuk az eseményt. 

Eddigi tapasztalataink alapján két nehézséggel kell megküzdeni a hasonló volumenű rendezvények szervezése során. Az egyik a megfelelő időpont megtalálása, amely kompatibilis a diákok eltérő órarendjével, illetve iskolán kívüli elfoglaltságaival, valamint a megfelelő reklám. Így tél vége felé a hideg, szürke időjárás mellett mi is tapasztaljuk, hogy az emberek szívesebben kuckóznak be, és nehezebb lelkesíteni, aktivizálni őket. Mi azonban inkább a kihívást láttuk a vállalkozásban. Időpontot egyeztettünk, lelkesítettünk, különféle játékokkal, tombolával, nasikkal, dekorációval készültünk, melyhez az iskola anyagi támogatást is nyújtott, így amikor elérkezett a nagy nap, örömmel tapasztaltuk, hogy sokan eljöttek, és be is öltöztek! A képen a jelmezverseny résztvevői láthatók.

A mulatság elején meséltünk nekik a magyar farsangi hagyományokról és a busójárásról is, valamint mutattunk nekik magyar népzenét, amit érdeklődéssel, tánccal fogadtak. Aurél a Démonok között 2 című film egyik szereplőjének, az apáca démonnak, én pedig 101 kiskutyának öltöztem. 

A játékok nagyon jól sikerültek. Noha az elején a diákok kicsit szégyenlősek voltak, gyengéd noszogatásunkra egyre többen csatlakoztak. Volt zenélő székek, lufifújó verseny, táncos lufipukkasztó játék, kiskanalas vízhordó váltó, és a konyhai dolgozók segítségével farsangi fánk is. 

A jelmezverseny is jól sikerült, eredetileg a tanárokat szerettük volna felkérni zsűrinek, de sajnos pont akkor volt értekezletük, illetve sokan el is utaztak, szóval a nem beöltözött diákokra hárult a zsűrizés feladata. Mivel az idő gyorsan telt, sok játékra nem is maradt időnk. A tombola érdekes módon nem váltott ki komolyabb érdeklődést, csak hárman vettek (akik közül az egyik Aurél volt.) 

A farsangi hagyományokhoz híven mi is készítettünk kiszebábot, amelynek közös elégetése a tóparton nagy sikert aratott. 

Összességében nagyon jól éreztük magunkat együtt, Auréllal pedig nagyon örültünk hogy ilyen sokan eljöttek és be is öltöztek! 😊🙏

Sportlov és látogatás Ängsbacka-ba

A hetedik iskolai héten (február közepén) egy hetes Sportlov, vagyis sport szünet miatt zárva tartott az iskola, és lehetőségünk nyílt pihenni, töltődni. (Szegény Aurél pont azon a héten volt beteg.)

 

Én rögtön az elején útnak indultam, és két iskolatársammal meglátogattuk Ängsbackát, ami egy számomra nagyon különleges létesítmény. Az ott lakók egy gyönyörűen felújított régi farmépületben élnek, és gyakorlatilag majdhogynem teljesen önellátók. Kertgazdaságukban növényeket termesztenek, second hand boltot és kávézót üzemeltetnek, valamint tanfolyamokat, fesztiválokat, workshopokat szerveznek. Életükről, programjaikról bővebben honlapjukon olvashattok: https://www.angsbacka.com/ 

Én onnan ismerem őket, hogy Mullsjöhöz hasonlóan ők is részt vesznek az ESC programban, és a stockholmi tréningeken összebarátkoztam az ottani önkéntesekkel. Nagyon megtetszett ahogy az életükről meséltek, és mikor meghívtak bennünket, hogy jöjjünk el megnézni a színdarabjukat melyre februárban került sor, örömmel fogadtam el a meghívást. A The vagina mologues című színdarab előadásával egy olyan nemzetközi kezdeményezéshez csatlakoztak, mely a nők elleni erőszara hívja fel a figyelmet. A jegyekből befolyó pénz 100%-át egy bántalmazott nőket segítő alapítvány részére ajánlották fel. Az előadás hihetetlenül jól sikerült, sokat nevettünk, időnként megkönnyeztük a darab szomorú tanulságait, és mindnyájan fontos üzenettel távoztunk. Este még sokáig ültünk együtt a tűz körül. 

Hétvégi ottlétünk során lehetőségünk nyílt részt venni egy táncterápiás foglalkozáson, kirándulni az erdőben, jógázni, meditálni, és beszélgetni a közösség tagjaival és az önkéntesekkel. Nagyon jó, feltöltő élmény volt, ha lehetőségem nyílik rá a jövőben, mindenképpen szeretnék majd visszatérni és újból meglátogatni a közösséget. Mint már korábban említettem, fogadnak önkénteseket, amelynek feltételeiről bővebben a honlapjukon lehet olvasni.

A Sport-szünet hátralévő része nevéhez hűen sporttal telt, sokat edzettünk, társasoztunk, főztünk együtt a kolis társaimmal, akiket nagyon szeretek. Meglátogattuk a Mullsjöi cukrászdát is, ahol csodálatos svéd fika várja a látogatókat. Egyik este Jönköpingbe is ellátogattunk, együtt vacsoráztunk és bowlingoztunk is. Nagyon jól esett kicsit kiszabadulni a mindennapok feladataiból.

Ezen a héten került sor a költözésre is, ugyanis a régi épületünk felújításra szorul. Szerencsére a barátaim segítségével sikerült viszonylag hamar átköltöznöm és berendezkednem az új szobámban. Pearl itt is megtalál bennünket, és továbbra is szívesen kéredzkedik fel egy fuvarra az épületek között. 😇

Tevékenységünk az iskolában, és a Mental Health Group

Ahogy korábban is írtunk már róla ezen a fórumon, iskolai tevékenységünk többről is szól, mint a café és a fair trade shop gondozása, rendben tartása. Az előző és a mostani félév során is lehetőségünk nyílt saját projektek megálmodására, kivitelezésére. 

Az előző félév során igyekeztünk az iskolai programok szervezésére koncentrálni, így például minden kedd este filmklubbal készültünk a diákok számára. 

Egy idő után azonban megfogalmazódott bennünk a gondolat, hogy szeretnénk valamilyen mélyebb, aktívabb kezdeményezésbe is bevonni az iskola tanulóit, így született meg a Mental Health Group elképzelése. Ez egy olyan nem terápiás, pszichoedukatív jellegű  csoport, ahol a lelki egészség megőrzését és fenntartását helyeztük a központba. A csoport minden héten azzal a céllal ült össze, hogy együtt tanuljunk és beszélgessünk olyan fontos, mindenkit érintő kérdésekről, mint a stresszkezelés, a téli depresszió, vagy a kommunikáció és konfliktus kezelés. 

Aurél nagyon szép posztert készített, ahol Ti is megnézhetitek, hogyan hirdettük meg a csoportot az iskolában:

Az alkalmakon nagyjából 10-en szoktunk lenni, ami lehet hogy nem tűnik soknak, azonban ezekre a résztvevőkre általában minden héten számíthattunk, és igen lelkesek voltak az alkalmak során. A beszélgetések mellett csapatépítésre, játékra, és egy alkalommal relaxációra is sor került. Decemberben, a szünet kezdete előtt vettünk búcsút egymástól, de a csoport folytatásának lehetőségét meghagytuk a tavaszi szemeszterre.

A mostani félévben többen jelezték hogy szívesen folytatnák a csoportot, aminek örömmel teszünk eleget. Ebben a félévben a hangsúly a pozitív pszichológián lesz, és azon, hogy a tudomány mai állása szerint hogyan lehetnénk boldogabbak. Legalábbis megpróbáljuk! :) 

A Mental Health Group mellett más izgalmas programmal is készülünk a félév során együtt, és külön-külön is. Én például öt Shakespeare adaptációt szeretnék bemutatni az érdeklődőknek, és Aurél is valami igazán különlegessel készül! De erről majd az ő bejegyzésében olvashattok. :) 

Puss och kram:

Zita

Project management workshop - ismét Stockholm

Október vége ismét utazást tartogatott számunkra. (Én közben egy pár nap erejéig Magyarországot is megjártam egy esküvő miatt, szóval igen mozgalmas volt számomra ez a hónap.) 

A PeaceWorks Sweden lehetőséget biztosított számunkra hogy ellátogassunk egy Stockholmban megrendezésre kerülő workshopjukra. Az alkalmat olyan fiatalok számára hirdették meg, akik saját hazájukban önkéntes tevékenységet végeznek és szeretnének jobban megismerkedni a projekt szervezés módszertanával és lehetőségeivel. A workshopra érkeztek fiatalok Litvániából, Moldovából, Romániából, Görögországból, Svédországból, és persze a 4 PeaceWorks-ös önkéntes, két német barátunk és mi. Nagyon inspiráló élmény volt ennyi tudatos, kreatív és melegszívű fiatallal megismerkedni. Ottlétünk során sok volt a gyakorlat, amelynek köszönhetően csoportokban lehetőségünk volt egy saját projekt lépésről lépésre való megtervezésére és kidolgozására, és alkalmunk nyílt stockholmi szervezetek megismerésére is. 

A Mångkulturellt Centrum egy olyan szervezet Stockholmban, ami amellett hogy az előítéletek és a rasszizmus ellen küzd, olyan céllal jött létre, hogy igyekezzen inspirálni a helyi lakosokat hogy éljenek szavazati jogukkal. Érdekes kiállítást láthattunk a demokráciáról, megismerkedhettünk európai hagyományaival, és megvitattuk azt is, miért fontos aktív részeseivé válni a politikai életnek. Ha szeretnétek többet megtudni a szervezet munkájáról, az oldaluk érdekes információkkal szolgál: https://mkcentrum.se/ "Ha az ember a demokráciában álomba merül ne csodálkozzon, ha diktatúrában ébred." - hirdeti a felirat. 

Érdekes élmény volt meglátogatni a Stockholm óvárosában elhelyezkedő Dörren nevű szervezetet. Céljuk hogy a helyi fiatalok kortól, nemtől, származástól függetlenül olyan szabadidős elfoglaltságot találhassanak maguknak, ahol nyugodt körülmények között tudnak kreatívan kibontakozni. Itt lehetőségük van alkotni, textillel, fával, illetve más eszközökkel dolgozni, zenélni, podcastokat készíteni. Még saját stúdió használatára is van lehetőség. Munkájukról facebook oldalukon tudhattok meg többet. https://www.facebook.com/dorren.nu/

Ottlétünk során nagyon kedvesen fogadtak minket, és egy másik szervezettel, a Songlines-szal közösen gondoskodtak róla, hogy mi se maradjunk ki a táncból, zenéből.

A Songlines bevándorló fiatalok zenei karrierjének felkarolásával foglalkozik, akiknek nélkülük nem lenne lehetősége a kreatív alkotásra, zenetanulásra. Érdekesség, hogy Sting számukra ajánlotta fel a Polar Music Prize-zal járó pénzösszeget. http://www.songlines.se/press/sting-donates-polar-music-prize-money-to-songlines/

Az International Women's Centrum (http://www.iwc-stockholm.se/Bakgrund.html) ebédre látott vendégül bennünket, amit mind nagyra értékeltünk. Ez a helyi szervezet annak érdekében jött létre, hogy segítséget, támaszt nyújtson a Svédországba érkező nők számára. Ha nehézségeik vannak a nyelv megtanulásával, adminisztratív teendőikkel, ha veszélyben vannak vagy bármilyen tényező miatt fenyegetve érzik magukat, vagy csak egyszerűen magányosak, a központ nyitott ajtóval várja őket. Gyakran szerveznek nyelvtanfolyamokat, kézműves foglalkozásokat. 

Az utolsó állomásunk a Tensta konsthal volt (http://www.tenstakonsthall.se/?om). Ez a létesítmény a Svédországba érkező bevándorlók életét szeretné megkönnyíteni. Főként nyelvoktatással, és művészeti foglalkozásokkal próbálnak segíteni. Ottlétünk alatt mi is több kiállítást tekinthettünk meg. 

Számomra érdekes volt megfigyelni mennyire interdiszciplináris a művészeti koncepciójuk, a táncművészettől a fotón és a filmen keresztül a festészetig mindennek jutott helye a központban. Különösen tetszett, hogy iskolaidőn kívül művészeti programokat, nyári táborokat szerveznek a gyermekeknek. (Mikor ott jártunk éppen robotokat építettek alufóliából és kartonpapírból.) Emellett kávézót és kézműves foglalkozásokat is üzemeltetnek, melynek célja, hogy a bevándorlóknak legyen lehetősége a nyelvgyakorlásra, és ismereteik kicserélésére. 

Esténként sem maradtunk szórakozás nélkül, kiemelkedő program volt a cultural night, amire mindegyik ország nagy lelkesedéssel készült. A legtöbben valamilyen prezentáció segítségével mutatták be otthonukat, és sokan helyi finomságokkal is készültek. A képen a moldovai csoport asztala látható: 

A németek és mi kvízzel készültünk, ami sok vicces elemet is tartalmazott, de azért igyekeztünk átfogó képet festeni Magyarországról. Sajnos az idő szűke miatt kicsit sietnünk kellett, de így is nagyon jó élmény volt megismerkedni egymás országaival.

A workshop során nem csak hasznos információkkal, inspirációval gazdagodtunk a projekt készítéssel kapcsolatban, de sok örömteli élményben is részünk volt. Remélem még nyílik lehetőségünk találkozni a workshopon résztvevő fiatalokkal, nyíltságuk és barátságosságuk miatt könnyű volt megkedvelni őket. 

Puss och kram, 

Zita

Bielefeld II. rész

Kedden meglátogattuk a várostörténeti múzeumot, ami amellett hogy nagyon érdekes volt, jó mulatságnak is bizonyult. Sok interaktív elemmel is találkoztunk, például kipróbálhattunk egy régi villamost, és megismerkedhettünk a múltszázadi iparágakkal. 

Délután ellátogattunk a bielefeldi fociarénába, ugyanis az egyik német tanár régebben válogatott játékos volt. Még számomra is lenyűgöző volt a hatalmas épület, pedig én kevésbé vagyok járatos ebben a sportban. A tetőteraszról gyönyörű kilátás nyílt a városra, egészen Hermann emlékművéig is elláttunk. 

Ezután meglátogattuk az egyetem épületét aminek érdekessége, hogy ez az egyik leghatalmasabb összefüggő egyetemi épület Európában. A mögöttes elgondolás az volt, hogy így könnyű lesz megvalósítani egy interdiszciplináris együttműködést a tanszékek között, ám a végeredmény kissé lehangoló látványt nyújt. Leginkább egy posztapokaliptikus reptéri tranzithoz tudnám hasonlítani. Mindezek ellenére mi jól éreztük magunkat, és végre részünk lehetett egy svéd fikában (uzsonna) kávé és frissen sütött gofri formájában. Az előadótermek igen impozánsak voltak, és mint megtudtuk az egyetemen igen magas színvonalú felsőoktatás zajlik. A képen egy fali festmény látható az egyik folyosóról.

Ezután volt egy kis szabadidőnk, amelyben két diákkal csatangoltunk egyet a belvárosban. A városközpont igen hangulatosnak bizonyult, és egy helyi presszó ablakából megfigyelhettük az itt lakó emberek délutánját is. Sokféle embert láttunk megfordulni az utcán, együtt találgattuk kik lehetnek, és milyen lehet az életük itt Németországban... 

A német diákok közös vacsorát szerveztek számunkra, és asztalt foglaltak egy kínai all-you-can-eat étterembe. Azt hiszem nem túlzás azt állítani, hogy mindenki elégedett volt a választással. Az étel kiváló volt, és a nagy kerek asztalnál sokan kényelmesen elfértünk. A jó hangulatú vacsora után még megittunk egy búcsú koktélt egy közeli helyen, majd hazaindultunk. Eredetileg korán terveztünk ágyba kerülni, de az időérzékünk megviccelt minket. Jól éreztük magunkat.

Másnap délelőtt jött el a számomra legérdekesebb program. A német és svéd diákok (velünk kiegészülve) workshopon vehettek részt, ahol csoportokra bontva olyan fontos kérdéseket vitathattunk meg, melyek alapvető irányvonalak az Európai Unió jövője szempontjából. A demokrácia, emberi jogok és környezetvédelem közül én a környezetvédelmet választottam. Jó érzés volt látni, hogy ez a téma nem csak számomra, de mások számára is fontos volt.



Ebéd után meglátogattuk a Welthaus nevű helyi NGO-t, akik bemutatták számunkra munkájukat. Egyrészről sokat segítenek helyi szinten nyelvoktatással és az újonnan az országba érkezők útjának egyengetésével, másrészt olyan területeken is segítséget nyújtanak, mint például Peru, vagy Afrika bizonyos országai. Munkájukról bővebben itt olvashattok: https://www.welthaus.de/

Ezután sajnos elérkezett az utolsó este, melynek során a tanárok és a diákok BBQ-val készültek számunkra az iskola területén. Hamar eltelt ez a pár nap, bár a sok program után nagyon elfáradtunk. Másnap hosszú hazaút várt ránk, amelynek a végén boldogan bújtunk -végre a saját- ágyunkba.

Puss och kram:

Zita

Az On-Arrival tréning után - PeaceWorks Sweden és a Stockholmi hétvége

A training utolsó napja vegyes érzéseket keltett bennem. Egyrészt szomorú voltam hogy véget ér, mert megkedveltem a többi önkéntest és jól esett egy kis környezetváltozás, másrészt izgatott voltam, és vártam hogy ismét a Folkhögskolában legyünk, mert kezdtek hiányozni az ottani társak.

Az utolsó nap beszámoltunk egymásnak a múzeumban szerzett élményeinkről, és reflektálhattunk a városban szerzett élményekre is. Lehetőségünk volt elbúcsúzni egymástól, és lekerekíteni az együtt töltött pár napot. Emlékül mindenki kapott egy ESC-s esőkabátot és pólót, ami hasznos ajándéknak bizonyult.

Este közösen megnéztük a naplementét ami gyönyörű volt, utána pedig megvacsoráztunk. Jól esett kimozdulni kicsit, észre sem vettem mennyire hiányzott már a városi élet. Gyalog tértünk vissza a szállásunkra, amit nem bántunk, mert a város valóban gyönyörű volt.



Az On-arrival traininget követően lehetőségünk volt részt venni egy találkozón fogadó szervezetünkkel, a PeaceWorks Swedennel. Ebben az évben négyen végzünk önkéntes munkát az országban rajtuk keresztül, így a pénteki napot mind együtt töltöttük. 

Megismerkedhettünk a szervezet munkájával és a korábbi ESC önkéntesekkel kapcsolatos tapasztalataikkal. Sok fontos információra, érdekességre hívták fel a figyelmünket Svédországgal és az önkéntességgel kapcsolatban, valamint lehetőség volt megvitatni a kérdéses pontokat is. Sok ötletet, inspirációt nyújtottak a saját projektek megvalósításához is, amelynek köszönhetően nekünk is sikerült ihletet merítenünk. Tetszett az, hogy mivel kevesen voltunk, ezért volt lehetőség rá, hogy a találkozó személyes hangvételű legyen. Nagyon tetszett a PeaceWorks irodája is, mert nagyon modern és barátságos volt. Ezután a nap után már sokkal magabiztosabbnak éreztem magam azzal kapcsolatban, hogy hogyan is képzeljem el ezt az évet, és hogy mennyi mindent ki lehet hozni belőle.

Miután végeztünk, kezdetét vette a pihenés. Úgy éreztem a sok élmény után szükségem van egy kis egyedüllétre, így sétálni indultam Stockholmban, felkeresve a kedvenc helyeimet, amelyekhez kedves emlékek kötnek. Ellátogattam a Fotografiska múzeumba, ami mindig remek feltöltődést jelent számomra. A múzeum előtt kicsit megpihentem egy padon, és bámultam a hullámokat. Jó volt egy kicsit elgondolkozni a sok élményről, benyomásról, és hogy hová is tart jelenleg az élet. De nem töltöttem az egész estét filozofálással, a többiek -akik a tréning után szintén Stockholmban maradtak a hétvégére- már vártak. Megvacsoráztunk, utána pedig úgy döntöttünk belevetjük magunkat a Stockholmi éjszakába. Nagyon jól éreztem magam, jót buliztunk a többi önkéntessel. Régen nem táncoltam már, és sajnos Mullsjöben sincs sok lehetőségem, úgyhogy nagyra értékeltem az alkalmat.

Másnap a két német önkéntessel töltöttem a nap nagy részét, akik szintén a PeaceWorks-höz tartoznak. Ráérősen megreggeliztünk egy hangulatos pékségben, majd a rossz időre való tekintettel meglátogattuk a Historiska múzeumot, ami nagyon érdekes volt. A hétvége hátralevő részét egy svéd barátomnál töltöttem, aki Stockholm közelében lakik. Jó volt újra látni, és jól esett kicsit kiszakadni az "önkéntes üzemmódból" és a kolis életformából. A hétvége után feltöltődve értem vissza Mullsjöbe.

Puss och kram,
Zita

A harmadik hét

Harmadik hetünk főleg a tanulás és az otthont jelentő koliszoba csinosításával telt.

Egyre jobban kezdünk belerázódni a svéd nyelvbe, azonban ez azzal is jár, hogy egyre több a tanulnivaló. Az iskolától szuper könyveket és rengeteg házi feladatot kapunk, úgyhogy esténként sokat gyakorlunk a közösségi helységben. (Főleg Aurél és a japán cserediák, akivel időközben barátságot kötöttünk.) Én ezen a héten a kolis lányokhoz kerültem közelebb, tőlük főleg a slang kifejezéseket sikerült elsajátítani az esti, kötetlen hangvételű nyelvoktatás során. 😁

A többi órára egyenlőre angolul írjuk a beadandóinkat, de már nagyon várom hogy menjen svédül is. Várom már az októberi osztálykirándulást is, idén Németországba fogunk utazni. 

Szerdán volt a folkhögskola nap, így csak délelőtt voltak óráink, délután pedig a folkhögskola megalakulását ünnepeltük. Különlegesen jól sikerült a program, amit természetesen uzsonnázással kezdtünk. 😄 Meghallgattunk egy előadást az iskola alapításáról, utána pedig csapatversenyen vettünk részt a tornateremben, ami nagyon szórakoztató volt. Vacsorára a konyha vegetáriánus büfével készült, ami csodálatosan finom volt. 😍 (Mivel nem szívesen eszem húst, különösen értékeltem a gesztust.) A tanárok feldíszítették az ebédlőt, gyertyát gyújtottak, és az egyikük élő zenét is biztosított a zongorán, így teljes volt az ünnepi hangulat. A csapatversenyt sajnos nem mi nyertük, de a sok szép élmény mindenért kárpótolt. 😊

A héten ünnepeltük a költészet napját is, mely alkalomból két költő is meglátogatta a folkhögskolát, és interaktív előadást tartottak a modern haiku költészetről. 

A hét vége felé egyre erősebbé vált bennem az érzés, hogy szeretném valamivel otthonosabbá tenni a szobámat, így péntek délután két iskolatársammal felkerekedtünk és ellátogattunk a jönköpingi IKEA-ba. A session-t természetesen uzsonnával kellett kezdeni amint odaértünk, de nekem soha sincs ellenemre egy kis kávé és péksütemény.😄 Sikerült beszerezni néhány apróságot (poster, díszpárnahuzat, pokróc) amitől kicsit jobban magaménak érzem a szobám. Eléggé elégedettnek érzem magam az eredménnyel, bár lehet a szarvas kissé túlzás... 😅 Nekem minden esetre nagyon tetszik így. 😊 

A hét vége főleg otthoni időtöltésekkel telt, takarítottunk, mostunk, bevásároltunk... Eléggé lehűlt az idő, majdnem mindenki betegeskedik a folkhögskolában. Reméljük hamar sikerül adaptálódnunk a zord körülményekhez...😅

Puss och kram,

Zita